Ügyvédi Törvény

Az ügyvédek, valamint az ügyvédi irodák tevékenységét az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény szabályozza:

 

Általános elvek

1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

2. § Az ügyvéd a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az ügyvéd a Magyar Köztársaság területén kívül az érintett állam szabályai szerint folytathat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységére e törvény rendelkezéseit is – a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározottak szerint – megfelelően alkalmazni kell.

3. § (1) Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.

(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

(3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

4. § Ügyvédet mindenki szabadon választhat.

 

Az ügyvédi tevékenység

5. § (1) Az ügyvéd

a) képviseli az ügyfelét,

b) büntetőügyben védelmet lát el,

c) jogi tanácsot ad,

d) szerződést, beadványt, más iratot készít,

e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak ellenérték fejében történő rendszeres ellátására – ha törvény másképpen nem rendelkezik – kizárólag ügyvéd jogosult.

(3) Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:

a) adótanácsadás,

b) társadalombiztosítási tanácsadás,

c) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,

d) ingatlanközvetítés,

e) szabadalmi ügyvivői tevékenység,

f) olyan tevékenység, amelyre – helyi önkormányzati rendelet kivételével – jogszabály felhatalmazza,

g) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység,

h) a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása,

i) külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység,

j) külön törvényben meghatározott lobbitevékenység,

k) cég székhelyének biztosítása (székhely szolgáltatás).

(4) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet az folytathatja, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik és a kamara nyilvántartásba vett.

 

Összeférhetetlenség

6. § (1) Az ügyvéd

a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester,

b) nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet.

(2) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá

a) a tudományos, művészeti és sporttevékenység,

b) az oktatói tevékenység,

c) a nem igazságügyi szakértői tevékenység,

d) a választottbírói tevékenység,

e) az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői jogviszony,

f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság,

g) a kuratóriumi tagság és tisztségviselés.

(3) Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni.

7. § Az ügyvéd 2 évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt.

 

Titoktartási kötelezettség

8. § (1) Az ügyvédet – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.

(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(3) A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.

(4) A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó.

 

Díjazás

9. § (1) Az ügyvédet a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg.

(2) Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya.

 

Anyagi felelősség

10. § (1) Az ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel.

(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani.

(3) Az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

 

Névhasználat

11. § (1) Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásakor a saját családi és utónevét vagy a leánykori nevét, valamint doktori címét használja az ügyvédi minőségre utalással.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az ügyvéd kizárólag a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kiadott szabályzat szerint térhet el.

 

Az ügyvédi kamara

12. § (1) Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete.

(2) Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során

a) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését, szervezi a szakmai továbbképzésüket,

b) az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,

c) véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,

d) dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről,

e) vezeti az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok [89/M. § (1) bekezdés], az ügyvédjelöltek, az európai közösségi jogászok [89/A. § (1) bekezdés], a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák, az irodák [89/N. § (2) bekezdés] névjegyzékét,

f) önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (a továbbiakban: ügyvédi levéltár) működtet és tart fenn.

(3) Az ügyvédi kamara területi kamaraként (a továbbiakban: kamara) és országos kamaraként (Magyar Ügyvédi Kamara) működik.

 

Közigazgatási hatósági ügyek intézése

12/A. § (1) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):

a) felvétel a kamarába és a kamarai tagság megszüntetése, kivéve, ha a kamarai tagság kizárás vagy az ügyvéd halála miatt szűnik meg,

b) felvétel az ügyvédi irodák, az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, valamint törlés ezen névjegyzékekből,

c) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése,

d) felvétel az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba, valamint törlés e nyilvántartásból,

e) felvétel az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba és törlés e nyilvántartásból,

f) az ügyvédi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés.

(2) A kamarai hatósági ügyben a kérelmet az illetékes kamaránál, szóbeli kérelmet pedig személyesen lehet előterjeszteni. A kamarai hatósági ügyben a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagság megszüntetése, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a kamarai tagság megszűnéséről vagy a törlési okról tudomást szerez. A kamara ezen eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.

(4) A kamarai hatósági ügyben első fokon a területi kamara elnöksége, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége jár el.

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a kamara a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

 

Elektronikus aláírás használata ügyvédi tevékenység végzése során

12/B. § (1) Ügyvédi tevékenység végzése során – ha jogszabály az ügyvéd számára elektronikus aláírás használatát írja elő – csak a következő feltételeknek megfelelő minősített elektronikus aláírás használható:

a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását;

b) a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

(2) A hitelesítés-szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus aláírás tanúsítványát csak abban az esetben bocsáthatja ki, ha az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását részére a területi ügyvédi kamara igazolta.

(3) A hitelesítés-szolgáltató értesíti a területi ügyvédi kamarát a tanúsítvány kibocsátásáról.

(4) Az ügyvéd az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 13. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a területi ügyvédi kamarát is.

(5) Az ügyvéd nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

a) kamarai tagsága megszűnt,

b) ügyvédi tevékenységének gyakorlását felfüggesztették,

c) ügyvédi tevékenységét szünetelteti,

d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

(6) A területi ügyvédi kamara az (5) bekezdés a)-c) pontjában, az ügyvéd a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.

(7) A hitelesítés-szolgáltató a tanúsítvány érvényességét a területi ügyvédi kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.

Felvétel a kamarába

13. § (1) Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.

(2) A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi, és arcképes igazolvánnyal látja el.

(3) A kamarába – kérelmére – ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolgára,

b) jogi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

c) magyar jogi szakvizsgát tett,

d) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van,

e) az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik a kamara működési területén,

f) nem esik a (4) bekezdésben felsorolt kizáró okok alá.

(4) Nem vehető fel a kamarába az,

a) akivel szemben a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn, és azt nem szünteti meg,

b) aki büntetett előéletű, vagy egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de

ca) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cb) akit a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt, a mentesítés beálltától számított öt évig,

cc) akinek a szabadságvesztés büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a próbaidő leteltétől számított három évig,

cd) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

d) akit az ügyvédi kamarából kizártak, a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig,

e) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt áll, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §),

g) akinek a kamarával vagy a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületével szemben lejárt tagdíjtartozása van.

(5) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel az ügyvédi irodai tagként felvételét kérő esetén a 68. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti felelősségbiztosítással teljesül.

(6) A kamarába fel kell venni azt az európai közösségi jogászt is, aki megfelel a 89/F. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

13/A. § (1) A kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező

a) igazolja a kamarai felvételhez szükséges adatokat és tényeket, továbbá

b) hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn, vagy kéri, hogy e tények igazolására szolgáló adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére – annak a kamarai tagfelvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a kérelmezővel szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésben meghatározott körülmény fennáll-e.

(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott módok valamelyikével nem igazolja, hogy vele szemben a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény nem áll fenn, a kamarába nem vehető fel.

A felvétel iránti eljárás felfüggesztése

14. § (1) A kamara a felvétel iránti eljárást felfüggeszti, ha a kérelmező ellen – közvádra üldözendő – szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult eljárás.

(2) A felfüggesztés a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart.

A kérelem elbírálása

15. § (1) A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén, de legkésőbb 30 munkanapon belül dönt.

Az ügyvédi eskü

16. § (1) Az ügyvéd a kamarai felvételét követő két hónapon belül a kamara elnöke előtt esküt tesz. (2) Az eskü szövege a következő: "Én, … esküszöm, hogy ügyvédi hivatásomat az ügyfelem érdekében, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és jogszabályai szerint lelkiismeretesen gyakorlom, és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen." (3) Az ügyvéd a tevékenységét az eskü letétele után kezdheti meg. (4) Az eskütételről a kamara okiratot készít, amely az eskü szövegét, letételének és az ügyvédi tevékenység megkezdésének időpontját tartalmazza. Az okiratot az ügyvéd és a kamara elnöke aláírja. Az esküokiratot a kamara őrzi meg. (5) Ha az ügyvéd az eskütételben akadályozva van, az (1) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha az ügyvéd az esküt határidőben nem tette le, a kamarai tagsága a határidő lejártát követő napon megszűnik. (6) A kamara elnöke biztosítja, hogy az ügyvéd a kamarai felvételét követően az esküt határidőben letehesse. Ha a kamara elnöke ezt nem biztosítja, – az (5) bekezdéstől eltérően – az ügyvéd kamarai tagsága nem szűnik meg, és az esküt a kamara elnöke által kijelölt legközelebbi időpontban le kell tenni. Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése 17. § (1) Az ügyvéd a tevékenységét – a kamara engedélyével – szüneteltetheti. A szünetelés legrövidebb időtartama 3 hónap. A szüneteltetés engedélyezését a kamara abban az esetben tagadhatja meg, ha az ügyvéd nem gondoskodott megfelelően megbízásainak átadásáról vagy megszüntetéséről, valamint – ha a szüneteltetést bejelentő ügyvéd alkalmazott ügyvédet, ügyvédjelöltet foglalkoztat – az alkalmazott ügyvéd, illetve ügyvédjelölt munkaviszonyának a Munka Törvénykönyve szerinti rendezéséről. (2) A szüneteltetés iránti kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni. (3) Ha az ügyvéd a tevékenységét a szüneteltetés engedélyezésekor megjelölt határidő lejárta előtt folytatni kívánja, ezt köteles a kamarának bejelenteni. (4) A tevékenység folytatásának tényét a kamara a nyilvántartásba bejegyzi. A kamara ellenőrizheti, hogy az ügyvédi tevékenység folytatásához szükséges feltételek fennállnak-e. 18. § (1) A kamara engedélyezése nem szükséges az országgyűlési képviselői vagy a polgármesteri megbízatás miatti szüneteltetéshez. Ez esetben a szüneteltetés időtartama a megbízatás lejártáig tart. Az ügyvéd az ilyen szüneteltetést köteles a kamarának bejelenteni. (2) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába. (3) A szüneteltetés alatt az ügyvéd nem gyakorolhatja a kamarai tagságból eredő jogokat, és nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek. A kamarai tagság területi hatálya 19. § (1) Az ügyvéd Magyarországon egy kamara tagja lehet, és ennek a kamarának a területén tarthat fenn irodát és alirodát. (2) Ha az ügyvéd az irodát más kamara területére kívánja áthelyezni, kérnie kell a másik kamaránál az átjegyzését. Az átjegyzésig az ügyvéd kamarai tagsága a korábbi kamaránál fennáll. Az átjegyzés iránti kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni. A KAMARAI TAGSÁG MEGSZŰNÉSE 20. § (1) Az ügyvéd kamarai tagsága megszűnik, ha a) a kamarai tagságáról lemondott, b) a 13. § (3) bekezdésében vagy a 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában felsorolt feltételeknek nem felel meg, c) a kamarai tagdíjfizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette, d) a 6. §-ban foglalt összeférhetetlenséget felszólítás ellenére nem szüntette meg, e) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alá került, vagy gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen (Ptk. 17. §), f) az esküt határidőben nem tette le, g) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének lejártát követően a tevékenységét nem folytatja, h) a kamarából kizárták, i) meghalt. (2) A kamara az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén írásban felszólítja az ügyvédet, hogy fizesse be a tagdíjat, illetve a 6. §-ban szabályozott összeférhetetlenséget 30 napon belül szüntesse meg. Az (1) bekezdés d) pontja esetén a kamara összeférhetetlenségi bizottságának állásfoglalását be kell szerezni. (3) A kamara az (1) bekezdés a)-g) pontja esetén a kamarai tagság megszüntetéséről határozatot hoz, amelyet indokolni kell. A határozatra a 15. § rendelkezései az irányadók. (4) Ha az ügyvéd kamarai tagsága az (1) bekezdés a)-c) pontjában szabályozott eset alapján szűnt meg, az újbóli kamarai felvételének a kamarai tagság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével van helye. 20/A. § (1) A kamarai tagsági viszony fennállása alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében a kamara ellenőrzi azt is, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e a 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az ügyvéddel szemben fennáll-e 13. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmény. (2) A kamara a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a 14. § (1) bekezdésében meghatározott körülmények vizsgálata céljából kezeli a kamarai tagfelvételi eljárást kérelmező, valamint az ügyvéd azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. (3) A 13/A. § b) pontja, valamint az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a kamara a) a kamarai tagfelvétel iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy b) az ügyvéd kamarába való felvétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a kamarai tagsági viszony megszüntetésére irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig kezeli. 21. § (1) Kamarai tagságának megszűnésekor a kamara az ügyvédet törli a nyilvántartásából, és az igazolványát visszavonja. (2) Az ügyvéd kamarai tagságának megszűnését az ügyvéd nevének és irodája címének közlésével a megszűnést követő 15 napon belül egy országos napilapban a kamara közzéteszi, kivéve, ha a kamarai tagság elhalálozás folytán szűnt meg. A MEGBÍZÁSI JOGVISZONY A megbízás létrejötte 22. § Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján is eljárhat. 23. § (1) Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik. (2) A megbízást – a tanácsadás esetét kivéve – írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. (3) A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el. (4) A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el. (5) Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta. A megbízás megszűnése 24. § (1) Az ügyvéd nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni. (2) A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja. (3) Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról az (1)-(2) bekezdéstől eltérően rendelkezhetnek. (4) Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van. (5) A megbízás az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül megszűnik a) a megbízás teljesítésével, b) az ügyvéd vagy a megbízó halálával, c) a megbízó jogutód nélküli megszűnésével, d) az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével. (6) Az ügyvéd köteles a megbízó haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek. (7) Ha az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda (67-83. §) tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az ügyvédi iroda megbízottá válik. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a (3) bekezdés szerint meghatározott felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni a (2)-(3) bekezdésben foglalt lehetőségekről. A megbízás elvállalásának korlátai 25. § (1) Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. (2) Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. (3) A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést adhat. (4) Az ügyvéd megbízást nem vállalhat el abban az ügyben, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt. A cég székhelyének biztosítása 25/A. § (1) A létesítő okiratot készítő és ellenjegyző ügyvéd jogosult a cég székhelyét biztosítani. Ebben az esetben az ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye kerül a cég székhelyeként feltüntetésre, és az ügyvédet (ügyvédi irodát) terhelik a székhelyre vonatkozó külön jogszabályban meghatározott kötelezettségek, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűrése. (2) Az ügyvéd (ügyvédi iroda) köteles a cég iratait és esetleges ingóságait az egyéb megbízók, illetve a saját irataitól, ingóságaitól elkülöníteni. A meghatalmazás 26. § (1) Az ügyvédnek adott meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták. A meghatalmazást a megbízónak vagy a jogi segítségnyújtás körében a támogatás jogosultjának (e § alkalmazásában továbbiakban együtt: megbízó) és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia. (2) A megbízó és az ügyvéd által aláírt meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. (3) Ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte. (4) A meghatalmazás feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. (5) Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik. Az okirati ellenjegyzés 27. § (1) Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és b) az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese [23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró esetében, aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek ellenjegyzésében fel kell tüntetnie. (3) Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. (4) Ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult. 27/A. § (1) Az ügyvéd a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus kérelmet minősített elektronikus aláírásával látja el. Az ügyvéd a más eljárás kapcsán összeállított elektronikus kérelem esetében is az átalakított okiratokat magában foglaló kérelmet látja el minősített elektronikus aláírásával. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredeti papíralapú okiratéval. Időbélyegzővel csak a teljes e-aktát kell lezárni. (2) Az okiratok elektronikus formába alakítása esetén az ügyvéd köteles az eredeti papíralapú okiratot (hiteles másolatát) megőrizni. A kamarai tagság megszűnése esetén az okiratokat az ügyvédi levéltárban kell elhelyezni. A személyazonosság ellenőrzése 27/B. § (1) Okirat ellenjegyzése során az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél és a fél jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja (a továbbiakban együtt ezen alcím alatt: fél) által a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban ezen alcím alatt együttesen: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot. (2) Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresést az ügyvéd elektronikus aláírásával látja el. (3) A nyilvántartást vezető hatóság az adatigénylés iránti megkeresés teljesítése előtt ellenőrzi az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességét; a megkeresés teljesítését megtagadja, ha a tanúsítvány érvényességét a hitelesítés-szolgáltató felfüggesztette vagy a tanúsítványt visszavonta. (4) Az okirat elkészítése előtt az ügyvéd köteles a felet az ellenőrzés megkezdését megelőzően írásban tájékoztatni az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról, módjáról és tartalmáról, a közreműködés megtagadásának kötelezettségéről, a 27/D. § (2) bekezdésében megjelölt bejelentési kötelezettségéről, valamint az ellenőrzés során megismert adatok kezeléséről. (5) A fél ellenőrzéshez történő írásbeli hozzájárulása esetén az ellenőrzés a fél következő adataira terjed ki: a) természetes személyazonosító adatai, b) állampolgársága, hontalansága, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetőleg EGT-állampolgár jogállása, c) lakcíme, d) arcképmása, e) aláírása, f) az igazolványának, valamint a személyazonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának okmányazonosítója és az okmányazonosító alapján nyilvántartott következő tények: fa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerinti tények, fb) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-ának f) pontja szerinti tények és az okmány érvényességi ideje, fc) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. §-ának i)-j) pontjai szerinti tények, fd) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. §-ának d) pontja, 80. §-ának b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 96. §-a (1) bekezdésének g) pontja, továbbá 100. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tények. (6) Ha a fél az ellenőrzéshez nem járult hozzá, az ellenőrzés csak az igazolvány (5) bekezdés f) pontjában foglalt adataira terjedhet ki. (7) Ha a jognyilatkozatot tevő fél helyett meghatalmazott jár el, a meghatalmazásnak az ellenőrzés lehetővé tétele érdekében a félnek és meghatalmazottjának az (5) bekezdés a)-c) és e)-f) pontjaiban megjelölt adatait kell tartalmaznia. (8) Az ügyvéd az adatigénylés iránti megkeresésében köteles a jogügyletet, amelyre a megbízást kapta azonosításra alkalmas módon megjelölni és az adatigénylésről, valamint az azzal érintett jogügyletről nyilvántartást vezetni. (9) A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot lefolytató kamarai szerv a tényállás megállapítása céljából és ahhoz szükséges mértékben adatot igényelhet az adatigénylésről vezetett adatszolgáltatási, adattovábbítási nyilvántartásokból. 27/C. § (1) Az ügyvéd az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak az okiratba foglalással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos tevékenysége során használhatja fel, és azokat kizárólag a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság és a fegyelmi eljárást lefolytató ügyvédi kamara részére továbbíthatja. (2) Az ügyvéd az ellenőrzés során megismert adatok papír alapú másolatát megőrizheti; azokat köteles az iratoktól elkülönítve zártan kezelni és 5 év őrzést követően megsemmisíteni. 27/D. § (1) Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha a) a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot, b) a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy c) az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva. (2) Az (1) bekezdés c) pontja esetén az igazolvány jogosulatlan felhasználásának megakadályozása céljából az ügyvéd köteles az ellenőrzés során észlelt tényeket az okirat felhasználásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban bejelenteni, és e bejelentést ezzel egyidejűleg rövid úton is megtenni. (3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) az okirat számát, típusát, b) az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt körülmények fennállását, c) az igazolvány bemutatásának helyét és idejét, d) a bejelentő nevét, aláírását, valamint bélyegzőjének lenyomatát. (4) Az ügyvéd bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a titoktartási kötelezettsége megsértésének. (5) Ha a nyilvántartás adatainak elektronikus úton történő lekérdezése az okirat aláírásának alkalmával technikai okokból nem lehetséges, az a jognyilatkozat okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést – ha azt egyébként szükségesnek tartja – utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi. Cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan adatainak megtekintése 27/E. § Cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél (meghatalmazottja) által az okiratban a cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e, továbbá meggyőződhet arról is, hogy az más cég székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be van-e jegyezve a cégjegyzékbe. Ha ennek eredményeként az ügyvéd azt állapítja meg, hogy az ingatlan székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként való megjelölése a jogszabályokkal ellentétes, köteles a közreműködést megtagadni. Beszámítás 28. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízó részére átvett pénzről vagy egyéb értékről a megbízót haladéktalanul értesíteni. (2) Az ügyvéd az átvett pénzből beszámítással kielégítheti a megbízójával szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Az ügyvéd a beszámítási jog gyakorlásáról a megbízót írásban köteles értesíteni. (3) Nincs helye a (2) bekezdés szerinti beszámításnak, ha a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni, b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg, c) más jogszabály a beszámítást tiltja. Az iratok átvétele és kiadása 29. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről – a megbízó kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni. (2) Az ügyvéd nem köteles kiadni a fogalmazványait, a megbízó utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; a megbízó kérésére az ilyen iratokról – a fogalmazványokat kivéve – másolatot köteles kiadni. (3) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy az ügyvédet megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg. A letétkezelés szabályai 30. § (1) Az ügyvéd az 5. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügyvédi letétet a) a megbízás teljesítéseként, b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére, c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre fogadhat el. (2) Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni. (3) Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel. V. Fejezet AZ ÜGYVÉD KIRENDELÉSE 31. § (1) Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként (a továbbiakban együtt: kirendelt ügyvéd) jár el. (2) A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni. (3) A kamara köteles a kirendelések teljesítése érdekében pihenő- és munkaszüneti napokon ügyvédi ügyeletet biztosítani. (4) A kirendelt ügyvéd a külön jogszabályban meghatározott díjazásra és költségtérítésre tarthat igényt. (5) Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás útján is elláthat, ha jogi segítőként működik. A kirendelő határozat 32. § A kirendelt ügyvéd részére a meghatalmazást a hatóság kirendelő határozata pótolja. A kirendelt ügyvéd helyettesítése 33. § (1) A kirendelt ügyvéd a helyettesítéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az az eljárást ne akadályozza, és ne sértse a terhelt, illetve a képviselt személy érdekét. (2) A kirendelt ügyvéd a helyettesítésével olyan ügyvédet nem bízhat meg, aki a 34. § alapján a kirendelés alól felmentését kérheti. A kirendelt ügyvéd felmentése 34. § (1) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmenti, ha a kirendelt ügyvéd a) kamarai tagsága megszűnt, b) az ügyvédi tevékenységét szünetelteti, c) ügyvédi tevékenységét felfüggesztették, d) nem szerepel a kirendelt ügyvédi jegyzéken, e) az ellenérdekű felet más ügyben képviseli, f) az ellenérdekű fél hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.], gyámja, gondnoka, g) a terhelttel, illetve a képviselt személlyel ellentétesen érdekelt. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetek fennállását a kirendelt ügyvéd köteles a hatóságnak bejelenteni. (3) A hatóság a kirendelt ügyvédet a kirendelés alól felmentheti, ha a) a kamara működési területén kívül kell eljárnia, b) olyan körülmény merült fel, amely a kirendelés ellátását akadályozza, c) a terhelt, illetve a képviselt személy alapos okkal kéri a kirendelt ügyvéd felmentését. (4) A (3) bekezdésen alapuló felmentés iránti kérelem elbírálásakor arra kell törekedni, hogy a kirendelt ügyvéd személye az ügy során állandó legyen. A kirendelt ügyvédi jegyzék 35. § (1) A kamara a kirendelhető ügyvédekről jegyzéket vezet. (2) A hatóság a kamarától kapott jegyzékben feltüntetett ügyvédet rendelhet ki. 36. § (1) A kamara a kirendelt ügyvédi jegyzéket úgy köteles összeállítani, hogy abban a kirendelést igénylő feladatok ellátásához, valamint az igazságszolgáltatás működőképességéhez szükséges számú ügyvéd szerepeljen. (2) A kirendelt ügyvédi jegyzék összeállításának szabályait a kamarának úgy kell megállapítania, hogy – az önkéntes jelentkezésen túlmenően – minden ügyvéd az egyenlőség elvének alkalmazásával kerüljön a kirendelt ügyvédi jegyzékbe. (3) A kamara köteles a kirendelt ügyvédi jegyzék változásait folyamatosan, a változást követő 15 napon belül közölni a hatóságokkal. FEGYELMI FELELŐSSÉG Fegyelmi vétség 37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja. Büntetések 38. § A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések a következők: a) megrovás, b) pénzbírság, c) a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás). 39. § (1) A pénzbírság összege a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig terjedhet. (2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók. A kizárás végrehajtásának felfüggesztése 40. § (1) A kizárás végrehajtása 3 évre felfüggeszthető. (2) Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt az ügyvéddel szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani. (3) A kizárás végrehajtása csak egy ízben függeszthető fel. Elévülés 41. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt. (2) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el. (3) A fegyelmi megbízott által végzett vizsgálat (a továbbiakban: előzetes vizsgálat) tartama alatt az elévülés nyugszik. Eljáró szervek 42. § (1) Az ügyvéd fegyelmi ügyében első fokon a kamara fegyelmi bizottságából, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságából alakított fegyelmi tanács jár el. (2) Az első fokú és a másodfokú fegyelmi tanács – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 3 tagból áll. (3) A másodfokú fegyelmi tanács 5 tagból áll, ha az első fokú fegyelmi tanács kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, vagy a kamara elnökének fellebbezése kizárás fegyelmi büntetés kimondására irányul. (4) A kamara elnökének, elnökhelyettesének, főtitkárának, titkárának, fegyelmi megbízottjának, elnökségi tagjának fegyelmi ügyében – ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is – a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt kamara jár el. A fegyelmi megbízott és fegyelmi főmegbízott 43. § A fegyelmi megbízott és a fegyelmi főmegbízott az első fokú eljárásban a kamara elnökének, a másodfokú eljárásban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének megbízásából jár el. Kizáró okok 44. § A fegyelmi tanács tagjaként és fegyelmi megbízottként nem járhat el, a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, b) aki az eljárás alá vont ügyvéd hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.], c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, d) a kamara elnöke, e) a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt, f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható. 45. § (1) A fegyelmi tanácsba jelölt tag, illetve a fegyelmi megbízott haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn. (2) Ha olyan körülmény merült fel, amely a fegyelmi tanács elnökének, tagjának vagy a fegyelmi megbízottnak az elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont ügyvéd elfogultsági kifogást terjeszthet elő. (3) A kizáró okról a fegyelmi bizottság elnöke határoz. Ha a fegyelmi tanács határozatképtelenné vált, a fegyelmi bizottság elnöke új fegyelmi tanácsot jelöl ki. Az előzetes vizsgálat 46. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont ügyvédet, és közli vele az eljárás okát. (2) A fegyelmi megbízott feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében nyilatkoztatnia kell az eljárás alá vont ügyvédet, meghallgathatja a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, az ügy iratait az ügyvédtől bekérheti és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell készíteni. (3) A fegyelmi megbízott vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont ügyvéd a meghallgatáson nem jelent meg vagy nem nyilatkozik. Erről az ügyvédet tájékoztatni kell. (4) A fegyelmi megbízott a vizsgálatának eredményéről jelentést készít a kamara elnöke részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat. (5) Az előzetes vizsgálatot 3 hónap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbítható. A kamara elnökének intézkedései 47. § (1) A kamara elnöke az előzetes vizsgálat után a következő határozatot hozza, illetve intézkedést teszi: a) megszünteti az előzetes vizsgálatot, b) az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz, c) elrendeli a fegyelmi eljárást. (2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról, illetve intézkedésről az eljárás alá vont ügyvédet és a panasz előterjesztőjét értesíteni kell. (3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határozat ellen a panasz előterjesztője a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége a fellebbezést elutasítja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, és a kamara elnökét új eljárásra utasítja. (4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd is fellebbezhet. Ilyenkor a kamara elnöke az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedést teszi, egyidejűleg a figyelmeztetés a hatályát veszti. A fegyelmi eljárás megindítása 48. § (1) Fegyelmi vétség gyanúja esetén – kivéve a 47. § (1) bekezdésének b) pontja esetében – a kamara elnöke elrendeli a fegyelmi eljárást. (2) A fegyelmi eljárás elrendelését nem akadályozza, ha az ügyvéd a kamarai tagságáról lemondott. 49. § A fegyelmi eljárás elrendelését követően a fegyelmi bizottság elnöke kijelöli az eljáró első fokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét. Az első fokú fegyelmi tanács eljárása 50. § A fegyelmi tanács elnöke az előzetes vizsgálat iratainak beérkezése után a következő intézkedéseket teheti: a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a fegyelmi megbízottnak, b) tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedés meghozatalát kezdeményezi, c) kitűzi a tárgyalást. A fegyelmi intézkedés 51. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben – ha a fegyelmi vétség egyértelmű – a fegyelmi tanács tárgyalás nélkül fegyelmi intézkedést hoz. (2) A fegyelmi intézkedésről szóló határozatban – a kizárás kivételével – bármely büntetés kiszabható. A fegyelmi tanács az eljárás megszüntetése mellett írásban fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazhat. (3) Ha az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi intézkedésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérte, a fegyelmi intézkedés a hatályát veszti, és az első fokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki. A tárgyalás 52. § (1) A tárgyalásra az eljárás alá vont ügyvédet és képviselőjét meg kell idézni. A tárgyalásról a kamara elnökét értesíteni kell. (2) Ha az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről az ügyvédet az idézésben tájékoztatni kell. (3) Az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi megbízott az eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz, a szakértőhöz kérdést intézhet, és további bizonyítási indítványt terjeszthet elő. 53. § A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács a nyilvánosságot a tárgyalás bármely szakában kizárhatja, ha az ügyvédi titok vagy a személyiségi jogok védelmében szükséges. Az ügyvédi tevékenység felfüggesztése 54. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggeszti, ha a) ellene olyan szándékos bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele ötévi szabadságvesztésnél súlyosabb, b) a felfüggesztés a fegyelmi vétség súlyosságára való tekintettel indokolt. (2) A felfüggesztés időtartama az (1) bekezdés a) pontja esetén a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, kivéve, ha első fokon az ügyvédet felmentették; az (1) bekezdés b) pontja esetén 3 hónap, amely egy ízben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható. (3) Az első fokú fegyelmi tanácsnak a felfüggesztésről hozott határozata ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, a fellebbezésről a másodfokú fegyelmi tanács soron kívül határoz. (4) Ha az első fokú fegyelmi határozat kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. (5) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt létesített munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony nem ütközik a 6. § (1) bekezdésének a) pontjába. (6) A felfüggesztésre a szüneteltetés jogkövetkezményeit kell alkalmazni. 54/A. § Az első fokú fegyelmi tanács – az 54. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül – az ügyvéd tevékenységének gyakorlását felfüggesztheti, ha az ügyvéd szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy a pótmagánvádló vádindítványa alapján indult büntetőeljárást – hatálya alatt áll. Az első fokú fegyelmi tanács határozata 55. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik. (2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz. (3) A fegyelmi tanács a határozatában a) az eljárást megszünteti, b) fegyelmi intézkedést tesz, c) az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki, d) dönt az eljárási költség viseléséről. (4) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá. (5) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 30 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, valamint a kamara elnöke részére kézbesíteni kell. Jegyzőkönyv 56. § (1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 44. § megfelelően irányadó. Fellebbezés 57. § (1) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. (2) A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. (3) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. (4) Az első fokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi tanácshoz. A másodfokú fegyelmi tanács kijelölése 58. § A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke kijelöli a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét. A másodfokú fegyelmi tanács eljárása 59. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be. (2) Az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú fegyelmi tanács elnöke tűzi ki. (3) A tárgyaláson ismertetni kell az első fokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője, a kamara elnöke és a fegyelmi főmegbízott felszólalhat. (4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács útján is foganatosíthatja. A másodfokú fegyelmi tanács határozata 60. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a határozatát és indokait szóban kihirdeti, és az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke részére 15 napon belül kézbesíti. (2) Ha az első fokú határozat megalapozatlan – a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja. (3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata jogerős és végrehajtható. (4) A másodfokú eljárásban az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. (5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A perre a Fővárosi Bíróság illetékes. 61. § A jogerős fegyelmi határozatot a panasz előterjesztője részére meg kell küldeni. Az eljárás felfüggesztése 62. § (1) Az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntetőeljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni. (2) A büntetőügyben eljáró hatóság ügyvéd ellen indított büntetőeljárásról és befejezéséről értesíti a kamarát. (3) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni. Új eljárás kezdeményezése 63. § (1) A jogerős határozat meghozatala után a kamara elnöke vagy az ügyvéd, az ügyvéd halála esetén hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bek.] új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a fegyelmi határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben a fegyelmi tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte. (2) Új eljárás kezdeményezésének az ügyvéd terhére csak az ügyvéd életében, az elévülési időn belül van helye. (3) Új eljárás elrendeléséről az első fokú fegyelmi tanács határoz. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező fellebbezhet a másodfokú fegyelmi tanácshoz. Költség 64. § (1) A fegyelmi eljárás költségét a kamara előlegezi. (2) Ha a fegyelmi eljárás során az ügyvéd felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészen vagy részben megtéríteni. (3) A fegyelmi eljárás alá vont ügyvédre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban állapítja meg. A büntetés hatálya és a mentesítés 65. § (1) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig, felfüggesztett kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 évig az ügyvéd kamarai tisztségre nem választható, a meglévő kamarai tisztsége megszűnik. (2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács – kérelmére – a büntetés hatálya alól mentesítheti az eljárás alá vont ügyvédet, ha arra érdemes. (3) A mentesítés iránti kérelem elbírálására egyebekben a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni. 66. § (1) E fejezet rendelkezéseit az alkalmazott ügyvédre, a külföldi jogi tanácsadóra és az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell. (2) Az alkalmazott ügyvéd, a külföldi jogi tanácsadó és az ügyvédjelölt esetében a fegyelmi büntetésként alkalmazott névjegyzékből való törlés jogkövetkezményei azonosak az ügyvéddel szemben alkalmazott kizárás fegyelmi büntetéssel. KÜLÖNLEGES SZERVEZETI SZABÁLYOK VII. Fejezet AZ ÜGYVÉDI IRODA 67. § (1) Az ügyvédi tevékenység végzésére ügyvédi iroda alapítható. Az ügyvédi iroda jogi személy. (2) Ügyvédi irodát egy vagy több ügyvéd alapíthat. (3) Az ügyvédi iroda alapításához alapító okirat szükséges. Az alapító okiratban meg kell határozni a) az ügyvédi iroda nevét, székhelyét, az irodavezetőt és a tagokat nevük, lakcímük feltüntetésével, b) az ügyvédi iroda vagyonának mértékét és rendelkezésre bocsátásának esedékességét, valamint módját, c) a szavazati jogot és a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást, d) az ügyvédi iroda képviseletének, a megbízás elfogadásának szabályait, e) több irodavezető esetén az irodavezetés szabályait, f) a taggyűlés működésének szabályait, g) a tagok közötti elszámolás szabályait, h) az ügyvédi irodából való kizárás, rendkívüli felmondás, a tagsági viszony megszűnésének szabályait, i) az ügyvédi iroda megszűnésének szabályait. (4) Egyszemélyes ügyvédi irodánál az alapító okiratban a (3) bekezdés a)-b) és i) pontjában felsoroltakat kell meghatározni. (5) Az ügyvédi iroda tagja jogosult az ügyvédi iroda könyveibe, elszámolásaiba betekinteni. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az ügyvédi irodák névjegyzéke 68. § (1) Ügyvédi tevékenységet az az ügyvédi iroda végezhet, amelyet a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébe felvett. (2) Az ügyvédi irodák névjegyzékébe – kérelmére – fel kell venni az ügyvédi irodát, ha a) az alapító okirat tartalmazza a 67. § (3), illetve (4) bekezdésében foglaltakat, b) az alapító okirat nem ütközik jogszabályba, c) a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van. (3) Az ügyvédi iroda által kötött felelősségbiztosítási szerződésben meghatározott kockázatvállalásnak legalább olyan mértékben kell mentesítenie az ügyvédi irodát az általa okozott károk megtérítése alól, mint amennyire az ügyvédi iroda tagjaival egyenlő számú ügyvédet egyéni felelősségbiztosítása mentesítené. (4) A kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni. (5) Az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre. (6) Az ügyvédi iroda, illetve az ügyvéd köteles az ügyvédi iroda adataiban vagy a személyi adatokban bekövetkezett változást 30 napon belül bejelenteni. (7) Az alapító okirat módosításáról rendelkező taggyűlési határozatot, továbbá az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az új ügyvédi iroda (irodák) alapító okiratát (okiratait) a taggyűlés döntését követő 30 napon belül kell benyújtani. Felelősség az ügyvédi iroda kötelezettségéért 69. § (1) Az ügyvédi iroda tagjának felelőssége az irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Az ügyvédi iroda kötelezettségéért a tag – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem felel. (2) Az ügyvédi irodára a 10. § (1) bekezdését akként kell alkalmazni, hogy ha az ügyvédi iroda vagyona a követelést nem fedezi, a kárt okozó ügyvéd a saját vagyonával korlátlanul felel. Az alapító okirat meghatározhatja, hogy a kárt okozó ügyvéd milyen esetekben és mértékben köteles az ügyvédi iroda által megfizetett kártérítést az iroda részére megtéríteni. (3) A kárt okozó ügyvéd – mögöttes felelősségének érintése nélkül – az ügyvédi irodával együtt is perelhető. Az ügyvédi iroda taggyűlése 70. § (1) A taggyűlés az ügyvédi iroda tagjaiból áll, az ügyvédi irodát érintő összes kérdésben határoz. (2) Egyszemélyes ügyvédi irodánál a taggyűlés hatáskörét az alapító gyakorolja. A taggyűlés határozatának felülvizsgálata 71. § (1) Az ügyvédi iroda tagja kérheti a kamarától a taggyűlés határozatának felülvizsgálatát, ha az jogszabályba vagy az alapító okiratba ütközik. (2) A taggyűlés határozatának felülvizsgálata során hozott kamarai határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik nem kérték a határozat felülvizsgálatát. 72. § (1) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet – jogvesztés terhe alatt – a határozat közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a kamarához. A kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya, de a kamara a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A kamara a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi. (2) A területi kamara elnöksége a kérelemről a beérkezését követő első ülésén, legkésőbb 45 napon belül dönt. A határidő indokolt esetben egy ízben a következő elnökségi ülésig, legfeljebb 45 nappal meghosszabbítható. A határozatot minden esetben indokolni kell. (3) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez címzett fellebbezést nyújthat be. Az ügyvédi iroda névhasználata 73. § (1) Az ügyvédi iroda cégneve a következő lehet: a) az egyik tag családi neve és a "társai", valamint az "ügyvédi iroda" kifejezés, b) a tagok egy részének családi neve és az "ügyvédi iroda" kifejezés. (2) Az ügyvédi iroda nevében az elhunyt tag vagy a vagyoni tag családi neve akkor szerepelhet, ha ahhoz maga a tag vagy halála után az örökösei hozzájárultak. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az ügyvédi iroda kizárólag a 112. § (1) bekezdésének b) pontja alapján kiadott szabályzat szerint térhet el. Az ügyvédi irodával létrejött megbízási jogviszony 74. § (1) A megbízási jogviszony az ügyvédi irodával jön létre. (2) Az ügyvédi irodára a 25. §-ban foglalt korlátozó rendelkezéseket is alkalmazni kell. (3) A megbízás – a szerződés felmondásán kívül – megszűnik: a) a megbízás teljesítésével, b) a megbízó halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, c) az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésével. (4) Ha az ügyvédi iroda tagjának tagsági viszonya úgy szűnik meg, hogy ügyvédi tevékenységét tovább folytatja, az ügyvéd az elszámolásban részére kiadott megbízási szerződésben megbízottá válik. Az ügyvédi iroda a megbízott személyében várható változásról megbízóját a 24. § (7) bekezdés szerint köteles értesíteni. A tag ügyvédi tevékenységének szüneteltetése 75. § Ahhoz, hogy az ügyvédi iroda tagja az ügyvédi tevékenységét szüneteltethesse, az ügyvédi iroda előzetes hozzájárulása is szükséges. Az ügyvédi iroda megszűnése 76. § (1) Az ügyvédi iroda az ügyvédi irodák névjegyzékéből való törléssel szűnik meg. (2) A kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből törli az irodát, ha az ügyvédi iroda a) a 68. § (2) bekezdésében írt feltételeknek nem felel meg, b) jogutód nélkül megszűnt, c) más irodával egyesült (összeolvadt, beolvadt) vagy különvált, d) valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt. (3) A kamara a (2) bekezdés a) pontja esetén felszólítja az ügyvédi irodát, hogy a 68. § (2) bekezdésében írt feltételeknek 30 napon belül tegyen eleget. (4) A törlési eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni. (5) Az ügyvédi irodát a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a taggyűlési határozatban megjelölt nappal, a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az utolsó tag kamarai tagsága megszűnésének napjával kell a névjegyzékből törölni. (6) Az ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyont – az alapító okirat eltérő rendelkezése vagy megegyezés hiányában – a tagok között vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani. (7) A jogutód nélkül megszűnt ügyvédi iroda tagja az iroda tartozásaiért az iroda vagyonából rá eső rész erejéig felelős. Az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) 77. § (1) Az ügyvédi iroda jogutódlással történő megszűnéséről különválás, kiválás (a továbbiakban: szétválás) esetén az ügyvédi iroda taggyűlése dönt, összeolvadás, beolvadás (a továbbiakban: egyesülés) esetén az érintett irodák taggyűlései döntenek. (2) Különváláskor az ügyvédi iroda megszűnik, az iroda vagyona a létrejövő ügyvédi irodákra száll át; kiváláskor az irodából kivált tagok új ügyvédi irodát hoznak létre, vagy a kivált tag egyszemélyes ügyvédi irodát alapít az ügyvédi iroda vagyona egy részének felhasználásával, a kiválással érintett ügyvédi iroda az alapító okiratának módosítása mellett fennmarad. (3) Beolvadás esetén az ügyvédi iroda megszűnik, vagyona az iroda tevékenységét folytató (átvevő) másik irodára száll; összeolvadás esetén az ügyvédi irodák megszűnnek, és vagyonuk a létrehozásra kerülő új irodára száll. (4) A szétválásról, egyesülésről hozott döntésnek tartalmaznia kell az érintett ügyvédi irodák adatait (név, székhely), a szétválás, egyesülés módját, az új ügyvédi iroda (irodák) létrehozásának (alapító okirat elfogadásának) napját, az új iroda (irodák) tagjainak nevét, a vagyonmegosztást, a megbízási szerződések elosztását. (5) A megbízásnak a jogutód ügyvédi irodára való átszállásáról a megbízott ügyvédi iroda a megbízót a 24. § (7) bekezdése szerint köteles értesíteni. (6) Az átalakuló, az átalakulással létrejövő ügyvédi iroda vagyonmérleg-készítési, vagyonértékelési, vagyonmegállapítási kötelezettségére, az átalakulás eljárási szabályaira a gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni. (7) A szétváló ügyvédi iroda jogutódai az irodának a szétválás előtt keletkezett kötelezettségeiért a vagyonmegosztás arányában felelnek. Ha valamely vagyontárgyról a szétválás során nem rendelkeztek, a vagyontárgy vagy annak ellenértéke valamennyi jogutód ügyvédi irodát a vagyonmegosztás arányában illeti meg. Ha a kötelezettség csak a szétválást követően válik ismertté, a jogutód ügyvédi irodák felelőssége egyetemleges. Egyetemleges a jogutód ügyvédi irodák felelőssége akkor is, ha a szétválás során rendelkeztek ugyan a kötelezettségről, de a kötelezettséget a kötelezett ügyvédi iroda nem teljesítette. E rendelkezéseket a megbízásból fakadó kötelezettségeket illetően csak az esetleges kártérítési felelősségre (69. §) lehet alkalmazni. (8) Az ügyvédi irodának az e § szerint történő átalakulásakor – törvény eltérő rendelkezése hiányában – külön adó- és illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik. A tagsági viszony megszűnése 78. § (1) Az ügyvédi irodában a tagsági viszony megszűnik a) a tag kamarai tagságának megszűnésével, b) a tagok közös megegyezésével, c) a rendes felmondással, d) a rendkívüli felmondással, e) a kizárással, f) a tag halálával, g) az ügyvédi iroda megszűnésével. (2) A tagsági viszony megszűnésekor az ügyvédi iroda a taggal köteles elszámolni. Felmondás 79. § (1) A tagsági viszonyt az ügyvédi iroda tagja 3 hónapra felmondhatja. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, az ügyvédi iroda a felmondási időt legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja. (2) A tagsági viszonyt az ügyvédi iroda 3 hónapra felmondhatja, egyidejűleg közölnie kell a tagot megillető vagyonrészt, amelyet a tagság megszűnésének napján az ügyvédi iroda köteles kiadni. Ha a tag a számára megállapított vagyonrészt vitatja, azt a felmondás közlését követő 15 napon belül köteles az ügyvédi irodának bejelenteni. Megegyezés hiányában a vagyon kérdésében bármelyik fél bírósághoz fordulhat. (3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott rendes felmondás kizárása vagy korlátozása semmis. (4) Az ügyvédi iroda tagja a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja, ha az iroda másik tagja az alapító okiratban foglaltakat súlyosan megszegte, vagy olyan magatartást tanúsított, amely a vele való együttműködést, illetve az ügyvédi iroda tevékenységét súlyosan veszélyezteti (rendkívüli felmondás). Kizárás 80. § (1) A tagot az ügyvédi iroda taggyűlése fontos okból kizárhatja. Fontos ok különösen, ha a tag az ügyvédi iroda tevékenységét a magatartásával súlyosan veszélyezteti. (2) A kizárást kimondó határozatra a 71. és a 72. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a felülvizsgálatra vonatkozó kérelem benyújtásának halasztó hatálya van, de a kamara az ügyvédi iroda kérésére a tag tagsági jogait a jogerős határozat meghozataláig felfüggesztheti. A kizárás a jogerős kamarai határozattal válik végrehajthatóvá. Vagyoni tagság 81. § (1) Az ügyvédi iroda alapító okirata úgy rendelkezhet, hogy a tagsági viszony megszűnése után a tagot megillető vagyonrész, ha a tag kéri, az irodánál marad (vagyoni tagság). (2) Vagyoni tagság esetén az alapító okiratban rendelkezni kell a vagyoni tag jogairól és kötelezettségeiről, valamint a vagyonrész kiadásának, illetve elszámolásának módjáról. 82. § (1) A vagyoni tag nem végezhet ügyvédi tevékenységet, az ügyvédi igazolványát vissza kell vonni. (2) A vagyoni tagság a vagyoni tag halálával megszűnik, az ügyvédi iroda köteles a vagyoni tag örököseivel elszámolni. 83. § Az ügyvédi irodára egyebekben az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. AZ ALKALMAZOTT ÜGYVÉD 84. § (1) Alkalmazott ügyvéd az, aki tevékenységét ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával létrejött munkaviszony alapján végzi. Az alkalmazott ügyvéd az 5. § (1) és (3) bekezdésben megjelölt tevékenységeket önállóan nem láthatja el; azokban kizárólag az ügyvéd felelősségi körén belül, és utasításai alapján működhet közre. (2) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag a munkáltatója részére adott megbízás és kirendelés keretei között végezheti tevékenységét. Az alkalmazott ügyvéd a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet. (3) Alkalmazott ügyvédi tevékenységet az végezhet, akit a kamara az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe felvett. (4) A kamara az alkalmazott ügyvédet arcképes igazolvánnyal látja el. Az alkalmazott ügyvédek névjegyzéke 85. § (1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe – kérelmére – fel kell venni azt, aki a) a 13. § (3) bekezdés a)-e) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában írt feltételeknek megfelel, és b) ügyvéddel, ügyvédi irodával ügyvédi tevékenység végzésére munkaviszonyt létesített. (2) Az alkalmazott ügyvéd nem kamarai tag. (3) A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14. §-t, a kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni. Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya 86. § (1) Az alkalmazott ügyvéd kizárólag egy ügyvéddel, illetve ügyvédi irodával állhat munkaviszonyban. (2) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonya – a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó szabályok szerint – megszűnik, ha a kamara a munkáltatót a névjegyzékből törli, vagy a munkáltató tevékenységét felfüggesztik. (3) A munkáltató felelősségbiztosítása az alkalmazott ügyvéd tevékenységére is kiterjed. (4) Az alkalmazott ügyvéd munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó. Fegyelmi büntetések 87. § A fegyelmi vétséget elkövető alkalmazott ügyvéddel szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki. Törlés az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből 88. § (1) Az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből törölni kell azt, a) aki a 13. § (3) bekezdés a)-e) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában írt feltételeknek nem felel meg, b) akinek a munkaviszonya megszűnt és a munkaviszony megszűnésétől számított három hónapon belül más ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített alkalmazott ügyvédi munkaviszonyt, c) akivel szemben az alkalmazott ügyvédek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki, d) aki meghalt, e) aki kéri. (2) A törlési eljárásra a 15. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a kamara nem hoz határozatot. (3) (4) Az alkalmazott ügyvédnek a névjegyzékből való törlésekor a kamara az alkalmazott ügyvéd igazolványát visszavonja. 89. § (1) A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az alkalmazott ügyvédekre is megfelelően irányadók. (2) Ha az alkalmazott ügyvéd a tevékenységét ügyvédként kívánja folytatni, a kamara a kamarába történő felvétel szabályai szerint folytatja le az eljárást azzal, hogy azokat a feltételeket, amelyek az alkalmazott ügyvédek névjegyzékébe való felvételhez szükségesek voltak, újra nem kell vizsgálnia. … AZ ÜGYVÉDJELÖLT 95. § (1) Ügyvédjelölt az, aki a külön jogszabályban meghatározott jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idejét tölti. (2) Ügyvédjelölti tevékenységet az folytathat, akit a kamara az ügyvédjelöltek névjegyzékébe felvett. (3) A kamara az ügyvédjelöltet arcképes igazolvánnyal látja el. Az ügyvédjelöltek névjegyzéke 96. § (1) Az ügyvédjelöltek névjegyzékébe – kérelmére – fel kell venni azt, aki a) a 13. § (3) bekezdés a)-d) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, b) munkaviszonyt létesített ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvéddel vagy olyan ügyvédi irodával, amelynek ilyen ügyvéd tagja van. (2) Az ügyvédjelölt nem kamarai tag. (3) A felvétel iránti eljárás felfüggesztésére a 14. §-t, a kérelem elbírálására a 15. §-t kell alkalmazni. Az ügyvédjelöltek foglalkoztatására való jogosultság 96/A. § (1) A kamara a tagjairól vezetett névjegyzékbe az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot az ügyvéd részére – kérelemre – bejegyzi, ha a) a kérelem benyújtását megelőzően legalább két évig folyamatosan ügyvédi tevékenységet folytatott anélkül, hogy tevékenységét szüneteltette volna, b) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, c) a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tárgyi feltételeket az ügyvédjelölt foglalkoztatása során biztosítja. (2) A kamara az ügyvédjelölt foglalkoztatására való jogosultságot törli, ha az ügyvéd nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) Egy ügyvéd egyidejűleg legfeljebb három ügyvédjelöltet foglalkoztathat. Az ügyvédi iroda az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult tagonként egyidejűleg legfeljebb három ügyvédjelölttel létesíthet munkaviszonyt. Az ügyvédjelölt működése 97. § (1) Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, illetve a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket. (2) Az ügyvédjelölt a munkáltatója utasításai szerint jár el a hatóság előtt, és a munkáltatója egyetértésével helyettesíthet más ügyvédet. (3) Az ügyvédjelölt joggyakorlatát a kamara ellenőrzi. A kamara köteles az ügyvédjelöltek képzéséről gondoskodni. (4) Az ügyvéd az ügyvédjelölt részére a kamara által szervezett ügyvédjelölti képzésben történő részvétel lehetőségét biztosítani, ennek érdekében a képzés idejére őt a munkavégzés alól mentesíteni köteles. Fegyelmi büntetések 98. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető ügyvédjelölttel szemben a 38. § a) és b) pontjában felsorolt, valamint az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetés szabható ki. (2) A fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a határozat jogerőre emelkedését követően, az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év elteltével az első fokú fegyelmi tanács – kérelmére – a büntetés hatálya alól mentesítheti az ügyvédjelöltet, ha arra érdemes. Törlés az ügyvédjelöltek névjegyzékéből 99. § (1) Az ügyvédjelöltek névjegyékéből törölni kell azt, a) aki a 13. § (3) bekezdés a)-d) és h) pontjában, valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában írt feltételeknek nem felel meg, b) akinek a munkaviszonya megszűnt vagy az őt foglalkoztató ügyvédnek a 96/A. § szerinti jogosultságát törölték, és a munkaviszony (jogosultság) megszűnésétől (törlésétől) számított három hónapon belül a 96. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyvéddel, ügyvédi irodával nem létesített ügyvédjelölti munkaviszonyt, c) akivel szemben az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés fegyelmi büntetést szabtak ki, d) aki a jogi szakvizsgát letette, legkésőbb a vizsga letételétől számított 3 hónap eltelte után, e) aki meghalt, f) aki kéri. (2) A törlési eljárásra a 15. § rendelkezései az irányadók, azzal, hogy az (1) bekezdés e) pontja esetén a kamara nem hoz határozatot. (3) (4) Az ügyvédjelölt munkaviszonya – a Munka Törvénykönyvében foglalt eseteken túl – a 86. § (2) bekezdésében említett esetekben megszűnik. (5) Az ügyvédjelöltnek a névjegyzékből való törlésekor a kamara az ügyvédjelölt igazolványát visszavonja. Egyéb rendelkezések 100. § (1) A munkáltató felelősségbiztosítása az ügyvédjelölt tevékenységére is kiterjed. (2) Az ügyvédjelölt munkaviszonyára egyebekben a Munka Törvénykönyve az irányadó. 101. § A törvénynek az ügyvédekre vonatkozó rendelkezései az ügyvédjelöltekre megfelelően irányadók. AZ ÜGYVÉDI KAMARA A TERÜLETI KAMARA 102. § (1) A területi ügyvédi kamara (a továbbiakban a XI. és XII. fejezetben: területi kamara) köztestület, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel, önálló költségvetéssel rendelkezik; a működési területén ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzatában a hatáskörébe utalt feladatokat. (2) A területi kamara működési területe a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területével azonos. (3) A területi kamara elnevezésében utalni kell az illetékességi területére. A területi kamara szervei 103. § (1) A területi kamara szervei a) a közgyűlés, b) a területi kamara elnöksége (a továbbiakban: területi elnökség), c) a fegyelmi bizottság, d) az összeférhetetlenségi bizottság, e) az ellenőrző bizottság. (2) Az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek létrehozhatják az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságát, amelynek véleményét ki kell kérni a rájuk vonatkozó döntéseknél és szabályzatoknál. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott más bizottság is választható. A közgyűlés 104. § (1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll. (2) A közgyűlés a) megválasztja és beszámoltatja a területi kamara elnökét, a területi elnökséget, a területi bizottságokat, a területi bizottság tisztségviselőit és tagjait, b) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamarába küldött tagokat, c) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót, d) javaslatot tesz az ügyvédeket érintő kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamarának, e) elfogadja a területi kamara alapszabályát, f) a területi kamara működési területére vonatkozó területi szabályzatot és területi iránymutatást adhat ki, g) az a) és b) pontban felsoroltakat visszahívhatja, h) ellátja a területi kamara alapszabályában meghatározott egyéb feladatokat. (3) A területi kamara alapszabályát, a területi szabályzatot és a területi iránymutatást tájékoztatásul meg kell küldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának. A területi kamara alapszabálya a területi kamara tagjaira, a területi szabályzat a területi kamara tagjaira, a területi kamara névjegyzékében szereplő alkalmazott ügyvédekre és ügyvédjelöltekre kötelező. (4) A közgyűlés határozata ellen a területi kamara tagja – jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással – a határozat közlésétől számított 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) fordulhat. A bíróság a perben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) általános szabályai szerint jár el. 105. § (1) A területi elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A közgyűlés tagjait a meghívásban a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell. (2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több mint fele jelen van. (3) A közgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes. (4) A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), a területi kamara alapszabályának és szabályzatának elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell. A területi elnökség 106. § (1) A területi elnökség a területi kamara elnökéből, egy vagy több elnökhelyetteséből, titkárából (főtitkárából), a fegyelmi megbízottból (fegyelmi főmegbízottból) és a tagokból áll. A tagok száma 15, ha a közgyűlés másképpen nem állapítja meg. (2) A területi elnökség a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz napirendjére, előkészíti a közgyűlés működését, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását, b) előterjeszti a területi kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek, c) első fokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről, d) első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről, e) első fokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról, f) első fokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre e törvény a 15. § alkalmazását rendeli, g) elbírálja a területi kamara elnökének határozata elleni fellebbezést, h) ellenőrzi a kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, ügyvédjelöltek, európai közösségi jogászok, az irodák, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását, i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet, j) meghatározza a kamarai tagdíj összegét, k) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról, l) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat, m) kijelöli az ügyvéd helyettesét, ha az ügyvéd hivatásának gyakorlásában átmenetileg akadályozott, és a helyettesről nem gondoskodott, n) kijelöli az ügyvéd irodájának gondnokát, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt és a folyamatban lévő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott, o) elrendeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálatot és első fokon határoz a vizsgálat befejezéséről. (3) A területi elnökség határozata ellen a területi kamara tagja a határozat közlésétől számított 10 munkanapon belül – jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással – a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget. A területi kamara elnöke 107. § (1) A területi kamara elnöke a) képviseli a területi kamarát, b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, c) a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének és a közgyűlésnek, d) fegyelmi eljárást kezdeményezhet, e) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet, f) fegyelmi büntetésnek nem minősülő figyelmeztetést alkalmazhat, g) irányítja a területi kamara ügyintézői szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol, h) elvégzi a közgyűlés és az alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat. (2) A területi kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított 10 munkanapon belül a területi elnökséghez fellebbezhet a területi kamarának az a tagja, akit a határozat érint. 108. § A területi kamara szerveinek, egyéb bizottságainak és tisztségviselőinek feladatát, hatáskörét, működését és eljárási rendjét a területi kamara alapszabálya határozza meg. A MAGYAR ÜGYVÉDI KAMARA 109. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara köztestület, az ügyvédek országos szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik. (2) A Magyar Ügyvédi Kamara országos hatáskörrel ellátja a 12. §-ban, továbbá a törvényben, az alapszabályában és a szabályzataiban meghatározott feladatokat. (3) A Magyar Ügyvédi Kamara tagjai a területi kamarák. (4) A Magyar Ügyvédi Kamara székhelye: Budapest. (5) A Magyar Ügyvédi Kamara jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. 110. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara szervei a) a teljes ülés, b) az elnökség, c) a fegyelmi bizottság, d) az összeférhetetlenségi bizottság, e) a választási bizottság, f) az ellenőrző bizottság. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott más bizottság is választható. A teljes ülés 111. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a teljes ülés, amely 100 tagból áll. Tagjai a) a területi kamarák elnökei, b) a területi kamarák által küldött 1-1 tag, c) a területi kamarák taglétszámának az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által választott tagok. (2) A teljes ülés a) megválasztja és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat és tagjaikat, b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót, c) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben, d) elfogadja az Alapszabályt, e) szabályzatot és iránymutatást adhat ki, f) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja, g) ellátja az Alapszabályban hatáskörébe utalt feladatokat. (3) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egyszer összehívja a teljes ülést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a teljes ülést össze kell hívni. A teljes ülés tagjait a meghívásban a (4)-(5) bekezdésben foglaltakra figyelmeztetni kell. (4) A teljes ülés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. (5) A teljes ülés határozatképtelensége esetén a legalább 8 nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott teljes ülés – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes. (6) A teljes ülés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata (egyszerű többség), az Alapszabály és a szabályzatok elfogadásához, módosításához a megjelent tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) kell. (7) A teljes ülés határozata elleni jogorvoslatra a 104. § (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a teljes ülés tagja nyújthatja be. 112. § (1) A teljes ülés a 111. § (2) bekezdésének e) pontja alapján szabályzatot ad ki a) az ügyvédi hivatás magatartási szabályairól (etikai szabályzat), b) az ügyvédi névhasználatról, c) a kamarai felvétel eljárási szabályairól, d) a gondnok jogköréről és eljárásáról, e) a felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegéről, f) a fegyelmi eljárás részletes szabályairól, g) az alkalmazott ügyvédek és az ügyvédjelöltek bizottságának szabályairól, h) a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról, i) a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről, j) a letét- és pénzkezelés szabályairól, k) az 5. § (3) bekezdésének h) pontjában meghatározott tevékenység végzésének technikai feltételeiről, az ilyen tevékenységet végző ügyvédek, ügyvédi irodák nyilvántartásáról, az eredeti papíralapú okiratok őrzésének – ideértve az ügyvédi tevékenység szüneteltetése esetén követendő eljárást is – részletes szabályairól, az ügyvédi levéltár működéséről és az okiratok ügyvédi levéltárban történő elhelyezésének, kezelésének, továbbá a cégbíróság felhívására történő bemutatásának szabályairól, l) az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás használatával és a hozzá kapcsolódó ügyvédi kamarai feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokról, m) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól, n) az ügyvédjelöltek képzésének szabályairól, az ügyvédek és ügyvédjelöltek ezzel kapcsolatos feladatairól, valamint a kamaráknak az ügyvédjelöltek képzésének megszervezésével kapcsolatos feladatairól, o) az ügyvédjelöltek foglalkoztatásának tárgyi feltételeiről, p) minden olyan kérdésben, amelyre az Alapszabály feljogosítja. (2) A teljes ülés az ügyvédi működésre vonatkozóan iránymutatást adhat ki. (3) Az Alapszabály a területi kamarákra, a szabályzat a területi kamarákra, az ügyvédekre, alkalmazott ügyvédekre, külföldi jogi tanácsadókra és ügyvédjelöltekre kötelező. Az elnökség 113. § (1) Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból (titkárból), a fegyelmi főmegbízottból (fegyelmi megbízottból), továbbá a teljes ülés által választott tagokból áll. A tagok száma 25 fő, ha a teljes ülés másképpen nem állapítja meg. (2) Az elnökség a) összehívja a teljes ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a teljes ülés működését, megszervezi a teljes ülés határozatainak végrehajtását, b) előterjeszti a Magyar Ügyvédi Kamara költségvetését és a költségvetési beszámolót, tevékenységéről beszámol a teljes ülésnek, c) másodfokon határoz az ügyvédek kamarai felvételéről és kamarai tagságának megszűnéséről, a kamarai felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről, d) másodfokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről, e) másodfokon határoz az ügyvédi iroda taggyűlése határozatának felülvizsgálatáról, f) másodfokon határoz az ügyvédi tevékenység szüneteltetéséről, az ügyvéd irodájának átjegyzéséről, valamint mindazon ügyben, amelyre e törvény a 15. § alkalmazását rendeli, g) meghatározza a területi kamarák anyagi hozzájárulását, h) dönt a tisztségviselők díjazásáról, i) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet, j) a területi kamara elnökségének jogszabályt, alapszabályt vagy szabályzatot sértő határozatát hatályon kívül helyezi, k) elbírálja a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata elleni, továbbá a 47. § (3) bekezdés szerinti fellebbezést, l) véleményt nyilvánít, és javaslatot tesz az ügyvédeket érintő jogalkotási és jogalkalmazási kérdésekben, m) ügyvédi kitüntető címet és jelvényt adományoz, n) meghatározza a kamarai választások időszakát, o) másodfokon határoz a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának ellenőrzését szolgáló vizsgálat befejezéséről, p) elvégzi a teljes ülés és az Alapszabály által meghatározott egyéb feladatokat. (3) Az elnökség határozata elleni jogorvoslatra a 104. § (4) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a keresetet a területi kamara nyújthatja be. Ez a jog nem érinti az egyes ügyekre e törvényben külön meghatározott jogorvoslati lehetőséget. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 114. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a) képviseli a Magyar Ügyvédi Kamarát, b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, tevékenységéről beszámol az elnökségnek, c) összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezhet, d) irányítja a Magyar Ügyvédi Kamara ügyintézői szervezetét, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol, e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény és az Alapszabály a feladatkörébe utal. (2) A Magyar Ügyvédi Kamara elnökének határozata ellen a közlésétől számított 15 napon belül az elnökséghez fellebbezhet az a területi kamara, amelyet a határozat érint. 115. § A Magyar Ügyvédi Kamara egyéb bizottságainak, szerveinek és tisztségviselőinek feladatait, hatáskörét, működését és eljárási rendjét az Alapszabály határozza meg. A KAMARA ÁLTAL NYILVÁNTARTOTT ADATOK ÉS A TESTÜLETI ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA 116. § (1) A kamara az ügyvéd, alkalmazott ügyvéd, külföldi jogi tanácsadó, ügyvédjelölt következő adatait tartja nyilván: a) családi és utónevét, b) állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi igazolvány számát, c) lakcímét, d) egyetemi diplomájának, jogi szakvizsgájának számát és keltét, tudományos fokozatát, szakjogászi végzettségét, e) irodájának címét, telefon- és telefax-számát, f) alkalmazott ügyvéd, ügyvédjelölt esetén a munkáltató nevét és címét, g) az eskütétel és a nyilvántartásba bejegyzés idejét, a határozat számát, h) a tevékenység megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontját, a tevékenység 7. § szerinti korlátozását, továbbá a vagyoni tagságot, i) a fegyelmi büntetést, a mentesítés időpontját, j) nyelvtudását, k) kitüntetéseit, l) kamarai tisztségét, m) a kamarai tagnak az ügyvédi tevékenység végzése érdekében beszerzett elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdetét és lejártát, valamint a hitelesítés-szolgáltató megnevezését, n) a kamarai tag jogosultságát az elektronikus cégeljárásban való részvételre, o) a kamarai tagnak az ügyvédjelölt foglalkoztatására vonatkozó jogosultságát. (2) Külföldi jogi tanácsadó esetén az (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat nem kell nyilvántartani, de a külföldi jogi tanácsadóval együttműködő magyar ügyvéd (iroda) adatait, a külföldi iroda nevét, címét és a külföldi bejegyzésre vonatkozó adatait a külföldi jogi tanácsadó nyilvántartásában szerepeltetni kell. (3) Ügyvédi iroda esetén az ügyvédi iroda nevét, címét, telefon- és telefax-számát, valamint tagjainak nevét, lakcímét kell nyilvántartani. (4) Az (1)-(3) bekezdésben felsorolt adatok közül az a), e), h) és n) pontban felsorolt adatok nyilvánosak, közzétehetők, vagy bárki számára kiadhatók. (5) A kamara az általa folytatott eljárások során kezelhet minden olyan adatot, amelynek kezeléséhez az eljárásban résztvevő hozzájárult, továbbá amelyet az eljárás eredményessége érdekében jogszerűen szerzett. (6) (7) A Magyar Ügyvédi Kamara az (1)-(3) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet. 117. § A kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek ülésén – tagjain kívül – a kamarai szerv elnöke által meghívottak és azok vehetnek részt, akiket az alapszabály felsorol. 118. § Az Alapszabályt és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatait a Hivatalos Értesítőben kell közzétenni, a kamarák alapszabályát és szabályzatait – az alapszabályban meghatározott módon – a tagok és mindenki más számára, akinek jogait érinti, hozzáférhetővé kell tenni. A kamarai határozatok a tagok számára nyilvánosak. XV. Fejezet A KAMARAI TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA ÉS MEGBÍZATÁSUK MEGSZŰNÉSE 119. § (1) Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság tagjává – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – bármely kamarai tag megválasztható. A választás 4 évre szól. (2) A tisztségviselőket és a bizottsági tagokat közvetlenül választják, titkos szavazással. (3) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be. (4) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a kamarák elnökének, főtitkárának vagy fegyelmi megbízottjának megbízatása egyéb okból korábban szűnt meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 3 hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt. 120. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő halálával, lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával. (2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egyharmada kezdeményezheti. XVI. Fejezet A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉNEK ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE 120/A. § (1) A területi ügyvédi kamara (e §-ban a továbbiakban: kamara) e § szerint ellenőrzi az ügyvédnek a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, valamint b) a törvényben foglaltak végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés). (2) A kamara elnöksége az ellenőrzésre szolgáló vizsgálatot hivatalból indítja meg és a fegyelmi megbízottak közül kijelöli a vizsgálatot lefolytató személyt (a továbbiakban: vizsgálóbiztos). (3) A vizsgálóbiztos a vizsgálat keretében a) tájékoztatást kérhet az ügyvédtől a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott szabályzat szerinti kötelezettségeinek teljesítéséről, valamint iratok és nyilvántartások bemutatására kötelezheti az ügyvédet, b) az ügyvéd irodájába, alirodájába beléphet, iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet (helyszíni vizsgálat). (4) A kamara elnöksége a vizsgálat befejezéséről határozattal dönt. (5) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd teljesítette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a határozatában az ellenőrzést megszünteti. (6) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd megszegte a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben vagy az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a határozatában a) felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére, b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén az előzetes vizsgálat elrendelésére tesz javaslatot a kamara elnökének. (7) A területi elnökségnek az (5) bekezdés és a (6) bekezdés b) pontja szerinti határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak, a (6) bekezdés a) pontja szerinti határozata ellen pedig az ügyvéd a határozat közlésétől számított 15 napon belül – jogszabály, alapszabály vagy szabályzat megsértésére hivatkozással – a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet. (8) A kamara a határozatában foglaltak teljesítését e § rendelkezései szerint ellenőrizheti. (9) Ha a (6) bekezdés szerint megállapított kötelességszegés a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetére előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, a kamara elnöksége a bejelentést az ügyvéd helyett megteszi. (10) Az ügyvéd köteles a vizsgálat lefolytatását elősegíteni, a kamara felhívásaiban, határozataiban foglaltakat teljesíteni, a helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni. (11) A kamara, a vizsgálóbiztos és a Magyar Ügyvédi Kamara az ellenőrzés során jogosult az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerésére; az ellenőrzésben részt vevő kamarai tagok és alkalmazottak titoktartási kötelezettségére az ügyvéd titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. XVII. Fejezet A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET 121. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a területi kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban e fejezetben együtt: kamara) működése felett. (2) Az igazságügyért felelős miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi a kamarák alapszabályait, szabályzatait, iránymutatásait és határozatait, továbbá azt, hogy a működésük megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabálynak és a szabályzatoknak. (3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye. BDT2009. 2124. Az ügyvédi kamara tagja ellen benyújtott panasz elbírálása, illetve az ennek nyomán indult fegyelmi eljárás lefolytatása kérdésében a bíróságnak nincs hatásköre eljárni. Kizárólag a másodfokú fegyelmi határozat támadható meg – a közigazgatási határozat felülvizsgálatának szabályai szerint – bíróság előtt, egyébként az igazságügyért felelős miniszter gyakorol felügyeletet az ilyen ügyekben. 122. § (1) Ha az igazságügyért felelős miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, szabályzat, iránymutatás, határozat vagy a kamarai szerv működése jogszabályba, alapszabályba vagy szabályzatba ütközik, felhívja az érintett kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére. (2) Az igazságügyért felelős miniszter felhívja a kamarát a kirendelt ügyvédi jegyzék kiegészítésére, ha az nem felel meg a 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak. (3) Az érintett kamara köteles – az igazságügyért felelős miniszter felhívásában megadott határidőn belül – a jogszabálysértést megszüntetni, vagy egyet nem értéséről az igazságügyért felelős minisztert tájékoztatni. 123. § (1) Ha az érintett kamara a jogszabálysértést nem szüntette meg, az igazságügyért felelős miniszter – a felhívásában megadott határidő lejártától számított 30 napon belül – az illetékes megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) fordulhat. A bíróság a perben a Pp. általános szabályai szerint jár el. (2) Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján indított eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja, a) a jogsértő alapszabályt, szabályzatot, iránymutatást és rendelkezést hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el, b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv összehívását, c) a jogszabálysértő kamarai szerv (tisztségviselő) működését felfüggesztheti, vagy az ellenőrzésére – a kamarai tagok közül – felügyelő biztost rendelhet ki, feltéve, hogy a kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható. 124. § (1) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara közgyűlését (teljes ülését). Ha a közgyűlés (teljes ülés) a működés törvényességét helyreállítja, a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább. (2) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a kamarában tisztséget nem viselhet. (3) A felügyelő biztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját. (4) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg. 125. § (1) A kamarák az alapszabályukat, szabályzatukat, iránymutatásukat az elfogadástól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni az igazságügyért felelős miniszternek. (2) Az Alapszabály, a területi alapszabály, a szabályzat, a területi szabályzat, az iránymutatás és a területi iránymutatás nem lehet jogszabállyal ellentétes, a jogszabályba ütköző rendelkezése semmis. XVIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 126. § (1) Ez a törvény 1998. július 1-jén lép hatályba, a rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) (3) Ahol jogszabály az Országos Ügyvédi Kamarát említi, ezen a Magyar Ügyvédi Kamarát kell érteni. (4) A jogszabályokban az "egyéni ügyvéd" kifejezés "ügyvéd", a "társas ügyvédi iroda" kifejezés "ügyvédi iroda" kifejezésre módosul. 127. § 128. § 129. § (1) Az 5. § (2) bekezdése nem érinti a törvény hatálybalépése előtt alkotott jogszabály alapján végzett tevékenységet. (2) (3) Az ügyvédi kamarai tagságát országgyűlési képviselői vagy polgármesteri megbízatása miatt szüneteltető ügyvéd a kamarai tisztségét, bizottsági tagságát e megbízatásának lejártáig fenntarthatja, ha arra e törvény hatálybalépése előtt választották meg. 130. § (1) (2) (3) A törvény hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor hatályban volt jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. 130/A. § A 2009. december 31. napján ügyvédjelölti névjegyzékben szereplők számára az ügyvédjelölti tevékenység 2013. január 1. napjáig történő folytatásának és az ügyvédjelölti joggyakorlat kamarai igazolásának nem feltétele az, hogy az ügyvédjelöltet foglalkoztató ügyvéd a 96/A. § szerinti jogosultsággal rendelkezzen. Ha azonban a megjelölt időtartam alatt az ügyvédjelölt másik ügyvéddel létesít munkaviszonyt, ennek az ügyvédnek a 96/A. § szerinti jogosultsággal rendelkeznie kell. 131. § (1) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendelettel szabályozza a) a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költséget, b) a pártfogó ügyvéd díjazását és a kirendelés ellátásának díját, c) az ügyvédjelölti joggyakorlatot. (2) A kirendelt ügyvéd óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb. BH2009. 239. A kirendelt védő irattanulmányozásáért megállapítható munkadíj számítása [7/2002. (III. 2.) IM rendelet 6. § (7) bekezdés, 2006. évi CXXVII. törvény 58. § (4) bekezdése, 1998. évi XI. törvény 131. § (2) bekezdése]. 132. § 133. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter arra, hogy az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseit, amelyek alatt az ügyvédi szakmai tevékenységet az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve és az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve szerint jogosultak folytatni, rendeletben szabályozza. 133/A. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a) azoknak az ügyeknek a nyilvántartására vonatkozó szabályokat, amelyekben a 27/B. § szerinti ellenőrzésre kerül sor, b) az okiratok ellenjegyzése során a személyazonosság ellenőrzésével kapcsolatos eljárás részletes szabályait, c) az ügyvédek, az alkalmazott ügyvédek, az ügyvédjelöltek és a külföldi jogi tanácsadók és az európai közösségi jogászok igazolványára vonatkozó részletes szabályokat, d) a székhely szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat, e) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 12/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kamarai hatósági eljárás lefolytatásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait. 134. § Ez a törvény – a végrehajtására kiadott rendelettel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről, b) az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának elősegítéséről, c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.